Az általunk kezelt gyepek életközösségét kíméletes természetvédelmi kaszálással védjük. 🌿🦎🦗🕷🐜🐞🐛🦋🐝 Most bemutatjuk, hogy ez hogyan valósítható meg a gyakorlatban. Érdemes otthon is kipróbálni!
Az általunk kezelt gyepek életközösségét kíméletes természetvédelmi kaszálással védjük. 🌿🦎🦗🕷🐜🐞🐛🦋🐝 Most bemutatjuk, hogy ez hogyan valósítható meg a gyakorlatban. Érdemes otthon is kipróbálni!
Minden ősszel eljön a levélhullás ideje, amire sokan problémaként tekintenek és komposztálás helyett elégetnek minden zöldhulladékot. A teljesen értelmetlen égetéssel súlyosan veszélyeztetik a környezetükben élő emberek-állatok egészségét, belélegezhetetlenné teszik a településük levegőjét, és ezzel ellehetetlenítik a friss, tiszta levegőre vágyók életét.
Az odvas fák idő előtti kivágása miatt a denevérek természetes körülmények között alig találnak menedéket, ezért van szükség a mesterséges odúk kihelyezésére. Az első odúnkat amerikai tervek alapján Pőcze László készítette és Pőcze Dániel látta el dekorációval, illetve segített a kihelyezésében. Az odú kivitelezése előtt az MME denevérekkel foglalkozó szakemberét kértük meg, hogy ellenőrizze a terveket.
"A zord tölgyek sárguló levelei komoran hulltak alá, amíg a szél fel nem kapta és arrébb nem vitte őket. A nemes gesztenyék rozsdásan, a távoli fenyők viszont hol ezüstösen, hol méregzölden csillantak meg, ha a nap rájuk vetette fényét."
November végén parkunk bükk és vadkörte csemetéket kapott egy lelkes támogatónktól, és beültettük velük a szurdokvölgyet. Nagybakónak neve bizonyos források szerint a bükk szláv nevéből (bukev) ered, ami arra utal, hogy régen kiterjedt bükkösök voltak a falu környékén. Az éghajlatváltozás miatt azonban mára kevesebb olyan hely maradt Zalában, ahol a bükk hosszú távon is megél. Ilyen helyek lehetnek a szurdokvölgyek.
A gesztenye már a történelm előtti időkben elterjedt a kontinensen. A görögök is kedvelték és a rómaiak egyik fontos tápláléka volt. Úgy gondolták, hogy az ember számára ott vannak meg az optimális feltételek, ahol megél a gesztenye, ezért az egész Római Birodalom területén szakadatlanul telepítették.
A 2019-es év egyik talán legnagyobb eredménye az erdőtelepítés és a fajbetelepítés volt. 2,8 hektár erdőt telepítettünk, közel 11 ezer növényt ültettünk parkjainkba, összesen 22 fajt. Három témában végeztünk kutatást és 500 magyar vállalkozásnak nyújtottunk ingyenes szoftvereket.
Nagybakónak több helyileg ritka növényfaját sikerült kimentenünk egy útépítésről. A munkálatok során sajnos megsemmisült Nagybakónak egyik utolsó olyan élőhelye, amelyen pl. az ágas homokliliom és az erdei peremizs éltek, de az utolsó pillanatban sikerült áttelepítenünk őket több más fajjal együtt biztonságos helyekre, ahol tovább gazdagíthatják a helyi növényvilágot.
Nagybakónak község 2020 decemberében három gyöngybagoly oszlopládával lett gazdagabb. Déli-hegyen és a források völgyében az arra járók megcsodálhatják a ritka gyöngybaglyok számára felállított költőládákat.
A tüzifatermelők és méhészek által kedvelt akác okozta komoly ökológiai károkról nem lehet hallani a médiában. Ezzel szemben a média rendszeresen tele van az egyoldalú és hamis érvekre alapozott kampánnyal az akác védelmére.
Az 1970-es évekig a nagyvad állomány szabályozásának fő eszköze a vadászat volt, azóta azonban számos emberségesebb módszert fejlesztettek ki a vadlétszám csökkentésére és használják őket sikerrel szerte a világon. Ez a cikk egy összefoglaló a témában publikált kutatási eredményekről.
A Liszó határában található felhagyott, pusztuló legelő növényfaj felmérése. A terület 2013-ban még viszonylag jó állapotban volt, 2019-re már nagyrészt elfoglalta az invazív kanadai aranyvessző és a fehér akác.
Az éghajlatváltozásra a legtöbb esetben mint helyi szinten befolyásolhatatlan globális problémára gondolnak. Ezzel szemben számos olyan tényező létezik, amely Magyarország éghajlatát helyi léptékben is képes módosítani.
Pár fantasztikus fotó a nagybakónaki Déli-hegyi gesztenyésből: százéves fák, macskabagoly pár, állat- és növényvilág.
Az idős fák korhadt részei számos faj szempontjából kiemelkedő jelentőségűek, a faodvakban pedig a gerincesek szinte minden nagyobb csoportjából találunk képviselőt: a hüllőktől a madarakon át az emlősökig. A baglyok számára pedig csak a nagyobb odvak nyújtanak természetes költőhelyet, amelyek csak idős fákban alakulhatnak ki.
Faültetéskor a két legfontosabb dolog, hogy őshonos és az élőhelynek megfelelő fafajt ültessük. A döntéskor érdemes a klímaváltozást is figyelembe venni. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül felsoroljuk a legismertebb fásszárú fajokat.
Teljes sikerrel zárult az első önkéntes hétvégénk, amit 2019. szeptember 20-21 között rendeztünk meg parkunkban! Mind a 220 betonoszlopot sikerült kiásni! Köszönet annak a 11 önkéntesnek és a profi munkagépesnek, Kovács Tamásnak, akik fáradhatatlanul dolgoztak az oszlopok kiemelésén és a tereprendezésen, így segítve természetvédelmi szervezetünk munkáját! Pénteken és szombaton egyaránt 10-en voltunk.
Megnyílt az új webáruházunk, ahol őshonos vetőmagokat kínálunk eladásra. Mivel élőhelyek helyreállításával is foglalkozunk, nekünk is szükségünk lett volna vetőmagokra, és szembesültünk vele, hogy a magyar piacon nagyon nehéz őshonos fajokat találni, így a magokat nekünk kellett begyűjtenünk. Innen indult a webshopunk ötlete.
A nagyméretű fákat már ősidők óta csodálja az ember. Régen istenként vagy szentként tekintettek rájuk, áldozatokat mutattak be előttük. Gyakran váltak a közösségi élet központi részévé. Mesék, mondák történetek fűződtek hozzájuk. A hatalmas fákat ma is megcsodáljuk, sokan zarándokolnak el megnézni őket. De nemcsak esztétikai jelentőségük van!
Két érdekes, védett tövényfajt: több pirítógyökeret és egy karéjos vesepáfrányt találtunk az utcánk hegyre vezető részén, az akácos út rézsűjén. Mindkét növény előfordul a Kőszikla-szurdok környezetében is, és mindkét növény védett, ezért semmiképpen ne ássuk ki és ne kaszáljuk le őket.