A méhek családja rendkívül fajgazdag: világszerte 20- és 30000 közöttire tehető fajszámuk. Európában közel 2100 fajuk él, ebből Magyarországon kb. 700-ra tehető a mézelő méhen kívül előforduló vadméhek fajszáma.
A méhek családja rendkívül fajgazdag: világszerte 20- és 30000 közöttire tehető fajszámuk. Európában közel 2100 fajuk él, ebből Magyarországon kb. 700-ra tehető a mézelő méhen kívül előforduló vadméhek fajszáma.
Minden ősszel eljön a levélhullás ideje, amire sokan problémaként tekintenek és komposztálás helyett elégetnek minden zöldhulladékot. A teljesen értelmetlen égetéssel súlyosan veszélyeztetik a környezetükben élő emberek-állatok egészségét, belélegezhetetlenné teszik a településük levegőjét, és ezzel ellehetetlenítik a friss, tiszta levegőre vágyók életét.
2024. március idusán - válaszolva a felhívásunkra - nagyszerű önkéntes csapat gyűlt össze a Parkunkban. A kitűzött cél egyszerű volt, a meredek domboldalból egy 13 méter széles és 2 méter magas falat formálni, ami majd költőhelyet szolgáltat a fokozottan védett gyurgyalag pároknak.
A kutatás célja adatgyűjtés a kivágott famatuzsálemekről és nagyobb fákról: korukról, évgyűrűikről, méretükről.
A Liszó határában található felhagyott, pusztuló legelő növényfaj felmérése. A terület 2013-ban még viszonylag jó állapotban volt, 2019-re már nagyrészt elfoglalta az invazív kanadai aranyvessző és a fehér akác.
A 2018-as év bővelkedett eredményekben és sikerekben. Összesen 14 őshonos fajt, valamint több száz facsemetét és cserjét telepítettünk a parkunkba, számos védett fajt találtunk, eredményesen szorítottuk vissza az akácot. Megépíttettük az első naperőművünket, izgalmas irodalomkutatást végeztünk, továbbfejlesztettük szoftvertermékeinket, és még számos területen értünk el eredményt.
A Kárpát-medence gyepjei nem csupán tájképi elemek, hanem évezredek alatt formálódott, különleges értékű élőhelyek, amelyek megőrzése ma már tudatos és felelős gazdálkodást igényel.
Nyár végén kora este az erdőt jártam,
mikor egy kidőlt fa mögül, az erdőszélen,
sok erdei állatot gyülekezni láttam.
Egy fura alak körül tömörültek,
volt ki állt, volt kik a fűben ültek...
A nagyméretű fákat már ősidők óta csodálja az ember. Régen istenként vagy szentként tekintettek rájuk, áldozatokat mutattak be előttük. Gyakran váltak a közösségi élet központi részévé. Mesék, mondák történetek fűződtek hozzájuk. A hatalmas fákat ma is megcsodáljuk, sokan zarándokolnak el megnézni őket. De nemcsak esztétikai jelentőségük van!
Szeretjük a barátságos, szép rovarokat, bánnánk az eltűnésüket, mégis mély szakadék tátong az általunk szépnek tartott környezet és a beporzórovarok között, amelyek egészen más igénnyel bírnak a életterüket illetően.
Hazánkban egyetlen elterjedt borostyánfaj a közönséges borostyán, ezért nem meglepő, hogy nagyon fontos ökológiai szerepet tölt be az erdei életközösségben azzal, hogy egy különleges élőhelyet teremt a fák törzsén és ágain. A közhiedelemmel ellentétben nem okoz kárt a fában.
A tüzifatermelők és méhészek által kedvelt akác okozta komoly ökológiai károkról nem lehet hallani a médiában. Ezzel szemben a média rendszeresen tele van az egyoldalú és hamis érvekre alapozott kampánnyal az akác védelmére.
Nagybakónak több helyileg ritka növényfaját sikerült kimentenünk egy útépítésről. A munkálatok során sajnos megsemmisült Nagybakónak egyik utolsó olyan élőhelye, amelyen pl. az ágas homokliliom és az erdei peremizs éltek, de az utolsó pillanatban sikerült áttelepítenünk őket több más fajjal együtt biztonságos helyekre, ahol tovább gazdagíthatják a helyi növényvilágot.
A csuszka remek példáját mutatja az eszközhasználatnak és az intelligencia megnyilvánulásának: ügyesen épít, raktároz és magot tör. Fenyőfára helyezett B típusú madárodúnkba is beköltözött, majd heteken át tapasztotta sárral kívül-belül, amíg számára komfortossá nem vált.
A völgyben patak futott, a hegyoldalon titokzatosan suttogott az erdő, és a csúcsokon fenyves zsongott, akár fújt a Szél, akár nem. A patakvizében apró halak villogtak, tavasszal békák hangversenyeztek a partján, és tükrében ott tükröződtek nappal a felhők, éjjel a csillagok.
Az ország jelenlegi erdeinek többségét már legalább egyszer tarra vágták. Az erdőgazdálkodás fő célja a faanyagtermelés, ami ellentétben áll a biodiverzitás és a természetes élőhelyek megőrzésével. A fenntarthatóság a gyakrolatban általában csak a faállományra vonatkozik, az erdei élővilágra nem, és ezen változtatni kell.
Történt egyszer, hogy Tüskés, Völgyerdő postai kézbesítője különleges megbízatást kapott. Levelet kellett vinnie Györgynek, a bölcs gyöngybagolynak. Ez igen fontos feladat volt, hisz ő volt az erdő mindentudó kapitánya, az ott lakó állatok királyként tisztelték.
Vihar tombol, villám csapkod,
légörvények kergetőznek,
eső áztatja a tájat,
kezdetén a morcos ősznek.
Nem erdő, melynek nincs dala, virága,
Mit tavasz nem díszíthet.
A komor fenyves, váltig zöldben állva,
Nem más csak néma díszlet.
Nem suttog a lomb, ág nem hajlik ágra,
A fák élnek maguknak,
Mint emberek közt zordon nagyravágyók
S borongó életuntak.
A mai társadalomban növekvő elismerést nyer az a nézet, hogy az állatoknak saját jogon jár erkölcsi figyelem és védelem. Bár még sok a teendő az állatok teljes erkölcsi státuszának elismerésében és védelmében, a tendencia egyértelműen ebbe az irányba mutat.