Völgyerdő Nonprofit Kft. - Nagybakónak

  • -
  • info@volgyerdo.hu
  • H-Cs: 9-15; P: 9-12
  • Hungarian (Hungary)
  • Deutsch (Deutschland)
  • English (United Kingdom)

Völgyerdő Természetvédelmi Park

  • Park
    • Élőhelyek
    • Növények
    • Állatok
    • Gombák
  • Munkánk
    • Állatmentés
    • Kiadványaink
    • Pályázataink
      • Meseíró pályázat
    • Természetvédelem
      • Illegális hulladéklerakók
      • Odúk készítése
    • Honlapjaink
    • Kutatás-fejlesztés
    • Szoftverfejlesztés
    • Oktatás
    • Hősök fala
    • Gyűjtés
      • Tevékenységünk támogatása
      • Kapott adományok
  • Webshop
    • Újdonságok
    • Könyvek
    • Magkeverékek
    • Lágyszárú vetőmagok
    • Cserje vetőmagok
    • Fa vetőmagok
    • Méhlegelő
    • Gyógynövények
  • Blog
    • Állatvédelem
    • Természetvédelem
    • Kutatás-fejlesztés
    • Irodalom
    • Eredmények
    • Szelídgesztenye
    • Publikációk
  • Rólunk
    • Alapítók
    • Cégünk
    • Céljaink
    • A park
    • Irodánk
    • Történetünk
    • Adatvédelem
    • Etikai kódex

Az akác okozta ökológiai problémák

A tüzifatermelők és méhészek által kedvelt akác okozta komoly ökológiai károkról nem lehet hallani a médiában. Ezzel szemben a média rendszeresen tele van az egyoldalú és hamis érvekre alapozott kampánnyal az akác védelmére.

A Magyarországon több mint 463.000 hektáron növő akác, amely ökológiai sivataggá teszi az élőhelyet, további 200.000 hektárnyi őshonos növényzetet veszélyeztet [1]. Egy nemzetközi vegetációkutató konferencia állásfoglalást tett közzé, amelyben a részt vett MTA-tagok kiemelik, hogy nem hallgathatjuk el a fehér akác okozta súlyos biológiai-ökológiai problémákat, amelyeknek nem csak természetvédelmi, hanem ökonómiai és szociális következményei is vannak.

Az akácos egy ökológiai sivatag, csak kevés fajnak nyújt élőhelyet (kép: Gálhidy László, WWF)

A konferencia állásfoglalása szerint a fehér akác [2] (idézet):

  1. Erőteljes területmegtartó és területfoglaló képessége folytán veszélyezteti az őshonos fafajú erdeinket, jó állapotú és értékes gyepterületeinket, a Pannon-medence sajátos és egyedi életközösségeit, ezáltal megnehezíti a természetközeli erdőgazdálkodást, kezelést is;
  2. Allelopatikus hatása, a gyökerén élő nitrogéngyűjtő baktérium tevékenysége, rossz társulásképessége miatt az akácosok fajkészlete uniform, szerkezete rendkívül szegény, állományaik egyedi jellegeket nem hordoznak;
  3. Hosszú életű magbankja, kiváló tuskó- és gyökérsarjadzó képessége miatt az elfoglalt területeket - szándék esetén - csak nagyon hosszú idő alatt, jelentős költségráfordítással és sok esetben környezetünket nem kímélő módszerekkel (pl. vegyszerezés) lehet átalakítani;
  4. A termőhelyek többségén a fehér akác többszöri egymás utáni termesztése, sarjaztatása a tapasztalatok szerint növekedés-visszaesést okoz, ami a talajok egyoldalú használatának is tulajdonítható;
  5. A jelenlegi erdőterület csaknem egynegyedét (24%) kitevő akácosok a természetes élőhelyek rovására jelentős területet foglalnak el (az akácosok termőhelyének 93,7%-a természetes erdő temőhely), s az eddigi tapasztalatok szerint az egyfajú és hosszú ideje egy helyen tenyésző monokultúrák sebezhetőbbek;
  6. Az oltalom alatt álló területeink esetében védett természeti területen 25.600 hektár akácost találunk (ebből fokozottan védett 3.800 hektár, védett 21.800 hektár), míg az akác Natura 2000 területen 61.800 hektárt foglal el; e területek védelmét az akác közvetlenül veszélyezteti;
  7. A fehér akác fenti tulajdonságai révén csökkenti a tájak regenerációs potenciálját, ezáltal veszélyeztetve a pannon jelleg és az általunk valódi hungarikumnak tekintett természetes élőhelymaradványok megtartását;
  8. Elsősorban az erősen fragmentált természetes növényzetű erdők és gyepek (pl. homoki tölgyesek, lösztölgyesek, borókás-nyárasok, löszgyepek, homoki gyepek) gyors és teljes eltűnéséhez vezethet;
  9. A rövid vágásforduló, a sok vágásterület, az invazív felújítási beavatkozások (pl. tuskózás, gyökérfésülés, szántás), a főleg gyomnövényekből álló gyepszint és a sivár erdőkép miatt az akácosok alacsony rekreációs értékkel bírnak, az ország erdőterületének egynegyede érdemben nem szolgálja a közjóléti funkciókat;

Az alábbi grafikon mutatja, hogy a természetkárosító akác aránya gyorsan növekszik, míg az őshonos, és a klímaváltozást is jól bíró tölgy aránya folyamatosan csökken.

Az őshonos tölgy és az idegen akác arányának változása (forrás: [3])

Források:

[1] Az Akác-koalíció megalapozatlan állításairól, avagy ki védi meg őshonos erdőssztyep-erdőinket, természeti örökségünket? - MTA Ökológiai Kutatóközpont

[2] X. Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében nemzetközi konferencia állásfoglalása a fehér akác hazai megítélésével kapcsolatban (aláírták: Dr. Borhidi Attila MTA-tag, Dr. Bartha Dénes egyetemi tanár, Dr. Pócs Tamás MTA-tag, Dr. Vida Gábor MTA-tag)

Tags: Ismeretterjesztés
  • Előző
  • Tovább

Látogatók

Ma 4

Tegnap 56

A héten 233

A hónapban 948

Összesen 74511

Kubik-Rubik Joomla! Extensions

© 2018-2024 Völgyerdő Nonprofit Kft. - All rights reserved. A honlapon közzétett tartalmnakat szerzői jogok védik, felhasználásukhoz engedély szükséges.

Partneroldalak

Őshonos Vetőmagok Boltja - Őshonos növények magjai

MunkalapSzoftver.hu - Testreszabható ügyviteli szoftverek

Hangocska.hu - Beszédfejlesztés és Hatékony Tanulássegítés

OnlineLogopedia.hu - Segítség nagy tapasztalattal rendelkező szakértőtől

Cenweb - Természetvédelmi Magazin

HeppGergo.hu - Kicsi oldal

JHead.hu - Egy Java fejlesztő blogja

ZsP.hu - Blog

  • Park
    • Élőhelyek
    • Növények
    • Állatok
    • Gombák
  • Munkánk
    • Állatmentés
    • Kiadványaink
    • Pályázataink
      • Meseíró pályázat
    • Természetvédelem
      • Illegális hulladéklerakók
      • Odúk készítése
    • Honlapjaink
    • Kutatás-fejlesztés
    • Szoftverfejlesztés
    • Oktatás
    • Hősök fala
    • Gyűjtés
      • Tevékenységünk támogatása
      • Kapott adományok
  • Webshop
    • Újdonságok
    • Könyvek
    • Magkeverékek
    • Lágyszárú vetőmagok
    • Cserje vetőmagok
    • Fa vetőmagok
    • Méhlegelő
    • Gyógynövények
  • Blog
    • Állatvédelem
    • Természetvédelem
    • Kutatás-fejlesztés
    • Irodalom
    • Eredmények
    • Szelídgesztenye
    • Publikációk
  • Rólunk
    • Alapítók
    • Cégünk
    • Céljaink
    • A park
    • Irodánk
    • Történetünk
    • Adatvédelem
    • Etikai kódex