Az éghajlatváltozásra a legtöbb esetben mint helyi szinten befolyásolhatatlan globális problémára gondolnak. Ezzel szemben számos olyan tényező létezik, amely Magyarország éghajlatát helyi léptékben is képes módosítani.

Az erdőborítottság klímamódosító hatását a legutóbbi évtizedben kezdték intenzívebben vizsgálni [1]. Az eredmények azt mutatják, hogy az erdő 2-3-szor több vizet képes páraként a légkörbe juttatni, mint az erdőmentes terület, ugyanakkor a víztároló képessége is nagyobb. Ezt azt jelenti, hogy kiegyenlítő hatása van: a leeső csapadék eltávozását lassítja, közben állandó párologtatással egyenletesen juttatja vissza a vizet a légkörbe. Konkrétan csökkenti az árvizek intenzitását, előfordulását és egyenletesebbé teszi a csapadékutánpótlást a párolgás miatt gyakoribb konvektív csapadékképződéssel. Ez mellett csökkenti az átlaghőmérsékletet azzal, hogy elnyeli a sugárzást, hőt von el a párologtatással, és sugárzást ver vissza a fokozott gomolyfelhő képzéssel. További pozitívum, hogy nyáron hűtő, télen fűtő hatás érvényesül, azaz hőmérséklet-kiegyenlítő hatása is van, a csapadékképző hatás pedig nyáron érvényesül.

Az erdő sajátos mikroklímát teremt és növeli a légkör páratartalmát

Egy magyar kutatás szerint a REMO regionális klímamodell eredményei alapján Magyarországon az erdőterület változása, amennyiben nagy kiterjedésű területeket érint,  befolyásolja a regionális éghajlati viszonyokat [2]. A modellszámítások alapján az erdőterületek jelentős növelése a nyári csapadékmennyiséget 10-15%-al képes növelni, az átlaghőmérsékletet pedig 1 °C-al képes csökkenteni. Ezzel szemben az erdőterület csökkenése ellentétes hatást vált ki: szélsőségesebbé teszi az éghajlatot.

Magyarország éves átlaghőmérséklete 1985-2016 között (Forrás: OMSZ adatok)

Nem csak az erdőborítottság aránya, hanem az erdő összetétele is lényeges tényező. A természetközeli erdő ugyanis erőssebb hatással bír, mert a lombkorona többszintű, tömöttebb, a holtfa és a talaj szervesanyagtartalma - és így a vízmegkötő képessége - is nagyobb. Mivel Magyarországon az erdőborítottság a környező országokéhoz és a természetes viszonyokhoz képest rendkívül alacsony, és a meglévő erdők is távol állnak a természetes erdőktől, ezért az erdősítéssel és az erdők gazdagításával érzékelhető éghajlatváltozást lehetne elérni.

 

A természetközeli erdő változatos szerkezete (Forrás: Lichinga, Poloniny Nemzeti Park, Szlovákia)

Az erdővel borított felület pozitív klímamódosító hatásai:

• nagyobb sugárzáselnyelő képesség: csökkenti a légkör felmelegedését
• nagyobb párologtató képesség: hűtés, felhőképzés és csapadékgenerálás, besugárzás csökkentése és napfény visszatükrözése
• nagyobb vízmegtartó képesség: árvízmegelőző és eróziócsökkentő hatás
• a hatások az éves ingadozásokat is csökkentik: nyáron párologtatás, sugárzáscsökkentés, csapadéknövelés, hűtés; télen pedig sugárzáselnyelés, fűtés

Javaslatok:

• Ösztönözni kellene az erdőtelepítést. Ennek természeti akadálya nincs, hiszen Magyarországon a természetes erdőborítottság 85% lenne [3], ezzel szemben a jelenlegi erdőborítottság mindössze 19% [4] körül van.
• Ösztönözni kellene az őshonos fafajok és korlátozni a nem őshonos fafajok telepítését.
• Meg kellene emelni az enegélyezett vágáskort, ezzel is növekedne az erdőterületek faborítása.
• Erdőtelepítéskor kötelezővé kellene tenni az elegyfajok és cserjék telepítését és a cserjeszint fenntartását.
• Engedélyezni és ösztönözni kellene a holtfa mennyiségének növelését az erdőkben.
• Ösztönözni kellene a természetközeli erdőgazdálkodást: nagy mennyiségű elegyfaj használata, holtfák védelme, szálalásos erdőgazdálkodás: ezzel növelhető lenne a meglévő erdők klímajavító hatása. Jelenleg az ország 19% erdőterületének mindössze 7,5%-a természetközeli, a többi fajszegény, ültetvény jellegű [4].

Források:

[1] Egy erdő és parlagterület vízforgalmának összehasonlító vizsgálata, Móricz Norbert, PHD értekezés

[2] Az erdő – klíma kölcsönhatás elemzése a REMO regionális klímamodell segítségével, Gálos Borbála, PHD értekezés

[3] Erdők a világban, Európában és Magyarországon

[4] A magyarországi erdők helyzete, Gulyás Levente, WWF