Az Európai Bizottság 2022. június 22-én előterjesztett természet-helyreállítási törvénye egy úttörő szabályozás, amelynek célja az európai élőhelyek riasztó degradációjának visszafordítása.
Ez a kezdeményezés az EU 2030-ig szóló biodiverzitás-stratégiájának része, amely a szélesebb körű Európai Zöld Megállapodásba (European Green Deal) ágyazódik. Mivel az európai élőhelyek több mint 80%-a jelenleg borzasztó rossz állapotban van, a korábbi védelmi erőfeszítések elmaradtak, ami erőteljesebb és proaktívabb stratégiát tesz szükségessé.
Élőhelyek állapota az EU-ban (forrás: State of nature in the EU Results from reporting under the nature directives 2013-2018, EEA Report No 10/2020, ISSN 1725-9177)
A természet-helyreállítási jogszabály új megközelítés, ami most először lép túl a megőrzésen, ehelyett a természeti környezet aktív helyreállítására összpontosít. Ez a rendelet konkrét intézkedéseket és célokat határoz meg az ökoszisztémák helyreállítására, a biológiai sokféleség javítására és a természeti tájak ellenálló képességének fokozására Európa-szerte. Az elsődleges célok között szerepel a területek visszavétele, a vizes élőhelyek helyreállítása, az erdősültség növelése, valamint a folyók és tavak minőségének javítása. Ez a jogszabály összhangban van az EU nemzetközi kötelezettségvállalásaival, különösen a Kunming-Montréal Globális Biodiverzitási Keretrendszerrel, amelyről az ENSZ 2022-es Biodiverzitási Konferenciáján (COP15) állapodtak meg. E törvény végrehajtásával az EU teljesíteni kívánja a biológiai sokféleség csökkenésének megállítására és visszafordítására tett ígéretét, hozzájárulva ezzel a természet védelmére irányuló globális erőfeszítésekhez a jövő generációi számára.
Magyarország
Orbán Viktor Miniszterelnök kormánya kezdetben támogatta a törvényt, de az utolsó pillanatban drámai döntést hozott, hogy ellenezte azt. Ez a váratlan fordulat aggodalmat, és kritikát váltott ki a környezetvédők és más uniós tagállamok részéről. Magyarország ellenállását sokan inkább politikai manővernek tekintették, mintsem környezetvédelmi vagy tudományos alapokon nyugvó álláspontnak. A kritikusok azzal érvelnek, hogy ez a döntés aláássa a környezeti válság kezeléséhez szükséges kollektív erőfeszítéseket, és veszélyezteti a jövő generációinak jólétét. A lépést az EU egységes frontjának árulásaként is tekintették az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenésének kezelésében.
A magyar ellenzék visszhangja jelentős. A konszenzus megakadályozásával Magyarország elhalasztotta a kulcsfontosságú helyreállítási projektek végrehajtását, amelyek mérsékelhetik az élőhelyek degradációjának és az éghajlatváltozásnak a káros hatásait. Ennek a döntésnek nemcsak környezeti, hanem társadalmi és gazdasági vonatkozásai is vannak, mivel az egészséges ökoszisztémák létfontosságúak az emberi jólét, a mezőgazdaság és a turizmus szempontjából.
Raisz Anikó szerint a javaslat „nem biztosítja a tagállami végrehajtáshoz szükséges rugalmasságot”. Raisz „az agrárszektor érzékenységét” jelölte meg Magyarország törvény ellenzésének fő okaként. Az olasz környezetvédelmi és energiabiztonsági miniszterhelyettes egyetértett azzal, hogy „nem tudjuk elfogadni a mezőgazdasági szektor további terheit”.
Ausztria váratlan támogatása: hősi tett
A politikai zűrzavar közepette Ausztria kulcsszerepet játszott a természet-helyreállítási törvény sorsában. Ausztria kezdetben a jogszabályt ellenző országok csoportjához csatlakozott. Leonore Gewessler Klíma Miniszter azonban meglepő és bátor lépéssel megvédte álláspontját és a törvény mellett szavazott. Gewessler miniszter azon döntése, hogy támogatja a törvényt, még hazája kezdeti álláspontja ellenére is, a környezeti igazságosság melletti merész és elvi kiállásnak tekinthető. Cselekedetei mély elkötelezettséget tükröznek a természet megőrzése és helyreállítása mellett, és a hosszú távú ökológiai egészséget helyezik előtérbe a rövid távú politikai előnyökkel szemben. Gewessler vezetése hangsúlyozza az egyéni bátorság és jövőkép fontosságát a jelentős politikai változások előmozdításában. Az a képessége, hogy megingatja Ausztria szavazatait, bizonyítja meggyőző kiállását és elkötelezettségét a környezetvédelmi ügy iránt. Ausztria helyzetének ez a változása nagyban hozzájárult a törvény elfogadásához szükséges támogatás biztosításához.
Történelmi győzelem
A természet-helyreállítási törvény elfogadása történelmi győzelmet jelent a környezetvédelem számára Európában. Ez kritikus lépést jelent a kontinenst évtizedek óta sújtó élőhelyek degradációjának és a biológiai sokféleség csökkenési trendjének megfordítása felé. Ez a rendelet szilárd keretet biztosít az összehangolt és hatékony helyreállítási erőfeszítésekhez, precedenst teremtve a jövőbeli környezetvédelmi jogszabályokhoz.
A törvény sikeres elfogadása rávilágít az EU-n belüli környezetvédelmi politika dinamikus és gyakran vitatott természetére is. Bemutatja az eltérő érdekekkel és prioritásokkal rendelkező, különböző tagállamok közötti konszenzus elérésének kihívásait és összetettségeit. Ugyanakkor ez is bizonyítja az elszánt vezetés erejét és a pozitív változás lehetőségét, amikor a nemzetek összefognak egy közös ügy érdekében.
Összefoglalva, a természet-helyreállítási törvény mérföldkőnek számít az EU környezetvédelmi politikájában, és reményt ad Európa természeti tájainak újjáéledésére. Magyarország ellenállása ellenére a törvény elfogadását olyan vezetők bátor fellépése tette lehetővé, mint Leonore Gewessler. Ez a történelmi győzelem alátámasztja, hogy sürgősen szükség van folyamatos éberségre és elkötelezettségre bolygónk biológiai sokféleségének a jövő generációi számára történő megőrzése érdekében.
A természet-helyreállítási törvény
Az EU természet-helyreállítási törvénye, amely az európai zöld megállapodás sarkalatos eleme, célja, hogy kezelje a jelenleg rossz állapotban lévő európai élőhelyek több mint 80%-ának súlyos állapotát. Ez a rendelet ambiciózus és átfogó cselekvési tervet határoz meg a természet ne csak megóvása, hanem aktív helyreállítása érdekében, visszafordítva a több évtizedes környezetromlást. A cselekvési terv fő összetevői a következők:
- Hatalmas földterületek természetes állapotának helyreállítása, az őshonos fajok visszatérésének ösztönzése és önfenntartó ökoszisztémák létrehozása.
- A vizes élőhelyek helyreállítása, rehabilitációja a biológiai sokféleség, a vízminőség és az árvízkezelés javítása érdekében, amelyek létfontosságúak a vadon élő állatok és az emberi közösségek számára.
- Erdős területek növelése a szén-dioxid-megkötés fokozása, a levegőminőség javítása és a különféle fajok élőhelyének biztosítása érdekében.
- A folyók és tavak minőségének javítása. A terv konkrétan 25 000 kilométernyi folyó természetes áramlásának helyreállítását írja elő, javítva a vízi ökoszisztémákat és a vízminőséget.
- A városi területek bővítése több zöldfelülettel a biológiai sokféleség növelése és a lakosok életminőségének javítása érdekében.
Az élőhelyek és a fajok sokfélesége
Ez a sokoldalú megközelítés összhangban van az olyan nemzetközi kötelezettségvállalásokkal, mint a Kunming-Montréal Globális Biodiverzitási Keretrendszer. Az ökológiai helyreállításnak a szakpolitikába való integrálásával az EU ellenálló ökoszisztémák létrehozására, az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére, valamint a biológiai sokféleség és az emberi jólét fenntartható jövőjének biztosítására törekszik.