Az 1970-es évekig a nagyvad állomány szabályozásának fő eszköze a vadászat volt, azóta azonban számos emberségesebb módszert fejlesztettek ki a vadlétszám csökkentésére és használják őket sikerrel szerte a világon. Ez a cikk egy összefoglaló a témában publikált kutatási eredményekről.
Alternatív vadállomány-szabályzó módszerek
A mai modern módszerek mellett a vadászatra valószínűleg egyáltalán nem lenne szükség a vadlétszám mesterséges csökkentéséhez és szinten tartásához [1]. Az elmúlt évtizedekben rengeteg kísérletet és kutatást végeztek a témában, amelynek eredményeképpen számos hatékony szer került a piacra, amelyekkel biztonságosan és vadászat nélkül lehet a vadállományt csökkenteni, ezáltal a vadkárokat és a baleseteket megelőzni. Cikkünkben csak a legfontosabb és legelterjedtebb módszereket mutatjuk be, amelyeket szerte a világon sikerrel alkalmaznak már 50 éve [1]. Ezek a módszerek teljes mértékben alkalmasak a vadászat kiváltására, így az állatok ellen elkövetett kegyetlen és értelmetlen erőszak elkerülésére. A legfontosabb módszerek előnyeit és hátrányait az alábbi táblázat foglalja össze.
|
|
|
|
Vadetetés leállítása és természetes megoldások
Az egyetlen természetes megoldás a nagyragadozók (farkas) visszatelepítése és a természetközeli környezet biztosítása lenne. Ez azonban nem mindenhol lehetséges a magas népsűrűség, az intenzív tájhasználat, a töredezett és lepusztult élőhelyek, a nagy kiterjedésű természetközeli erdők hiánya miatt. Az etetés fokozatos leállítása azonban segítheti a természetes szelekció érvényesülését.
A nagyvadak etetése a terület eltartóképessége fölé emeli a vadak létszámát, és kiszolgáltatottá teszi őket az éhezéssel, a ragadozókkal, a betegségekkel és a járműbalesetekkel szemben, valamint olyan negatív evolúciós hatásai vannak, amelyek a háziasítás irányába hatnak [2] [10]. Az etetés mesterségesen túlszaporítja a vadállományt [3], miközben a túlszaporított vadak felbecsülhetetlen károkat okoznak a természetben, a mezőgazdaságban és a magánkertekben. Az etetés leállításával bizonyítottan csökken a vadak létszáma, egyenletesebb lesz az eloszlásuk, kevesebb betegséget kapnak el egymástól és kevesebb autóbalesetet okoznak. Ez mellett csökken az állatok közötti agresszió, és a kevésbé életképes egyedek kiszelektálódásával javul az újabb generációk genetikai állománya, egészségi állapota.
Fogamzásgátlás vakcinával
Az egyik leghatékonyabb és legolcsóbb megoldás a vadak létszámának további csökkentésére a gyógyszeres fogamzásgátlás. A piacon számos szer megvásárolható, vannak hormonális szerek és vakcinák. Ezek közül a vakcina típusú szerek hatása a leghosszabb mint pl.: a Gonacon, a Spayvac, a Zonastat-H [11], illetve GnRH alapú szerek. Ezek hatása akár 6 évig is tarthat, de egy dózis legalább 2-3 évig megakadályozza a beoltott vad szaporodását [1], és ami még fontos, hogy nem okoznak szenvedést a vadaknak, gyakorlatilag nincs mellékhatásuk, sőt, javítják a vadak életminőségét és növelik a várható élettartamát.
A vakcinák egyik típusa (Gonacon) azon alapul, hogy hatására a beoltott vad szervezete antitesteket kezd termelni az egyik kulcsfontosságú hormon ellen, ami a szaporodáshoz szükséges [4]. A Spayvac ezzel szemben olyan antigén termelődését okozza, amely a petesejt felszínéhez kapcsolódva megakadályozza a hímivarsejtek kapcsolódását és bejutását, így meggátolva a megtermékenyülést. A Spayvac hatásosságát kutatási projektekben vizsgálták, melyek során 41 őz és 43 fehérfarkú szarvas kapott egyetlen oltást a szerből, és az őzek közül 3 évig, a szarvasok közül pedig 2-3 évig egyetlen példánynak sem lett utódja [6][7][8]. A vakcinák fontos előnye, hogy fajtól függetlenül alkalmazhatók.
Két különböző kutatás eredménye: a vakcinák hatása szembetűnő
A vakcinákat injekciós puska segítségével a távolból be lehet adni, nem szükséges a vadak befogása. Az elérni kívánt létszámtól függően elegendő a nőstények egy kisebb hányadát beoltani. Egy vakcina ára körülbelül 10.000 Ft, ehhez jön a szakember munkadíja.
Fontos megemlíteni, hogy a vakcinás fogamzásgátlásnak genetikailag hosszú távon lehet negatív hatása, mivel a gyengébb immunrendszerű egyedeknél kevésbé hatásos, ezt kutatásokkal meg kell vizsgálni, és megoldást kell rá találni.
Fogamzásgátlás implantátummal
Léteznek már injekciós puskával bőrbe lőhető miniatűr hormonadagoló implantátumok [17], amelyek bizonyos ideig jól meghatározott mennyiségben nemi hormonokat adagolnak a vad szervezetébe, így akadályozva meg az ivarzást. A puskával belőhető implantátumok egy ivarzási ciklus során nyújtanak védelmet, de embereknél léteznek nagyobb, bőr alá helyezhető, 3 évig hatásos implantok is, amelyek a behelyezése valószínűleg csak közvetlen közelről lehetséges a vad befogásával. Egy rinocéroszoknál sikeresen tesztelt speciális injekciós fecskendő szerkezeti rajzát mutatja az alábbi ábra. A fecskenő végén található egy vastagabb tű, amely a becsapódáskor a vékony implantátumot képes bejuttatni a bőrbe. A vakcinákkal ellentétben ez egy rövid tűvel megoldható.
Hormonadagoló implantátum belövésére kifejlesztett fecskendő szerkezete [17]
Ivartalanítás
Egy másik lehetséges születésszabályozási módszer a műtéti úton történő ivartalanítás, melynek keretében a vadat bekerítik, elaltatják, és a helyszínen felállított sátorban elvégzik az ivartalanító műtétet. Ez jóval körülményesebb és költségesebb megoldás, szenvedést is okozhat a vadnak, és ritkán előfordul, hogy az állat elpusztul, ezért etikailag kifogásolható. Az előnye viszont, hogy a vad egész életében steril marad.
Számtalan vad ivartalanítási programot végeztek már. Egy 2021-ben publikált kutatás keretében például 2012-2020 között 6 amerikai államban (California, Maryland, Michigan, New York, Ohio, és Virginia) összesen 493 szarvason végeztek ivartalanító műtétet. Közben rendszeresen mérték az egyedszámsűrűség változását a területeken [9]. Az ivartalanítási program eredményeként egy év elteltével átlagosan 26%-al csökkent a vadállomány, 4 év elteltével pedig már 45%-os csökkenést mértek, ami mutatja a módszer hatékonyságát. Egy szarvas sterilizálása átlagosan 1100 dollárba kerül Amerikában.
Kerítés
A szakszerűen és jól megtervezetten elhelyezett vadkerítések jelentős mértékben hozzájárulhanak a vadlétszám szabályozásához. A kerítések két szempontból is fontosak: megakadályozzák, hogy a vadak a szántóföldi terményekből táplálkozzanak, másrészt megszabják a vonulási útvonalaikat, amelyek a szaporodás szempontjából szintén fontosak lehetnek. A fogamzásgátló módszerek esetén pedig a kerítések segíthetnek a vadak belövésében vagy befogásában.
Etikai kérdés
A közvéleményben egyre inkább tudatosul, amit az etológusok számtalan kutatással bizonyítottak, hogy az állatok is - a gyermekekhez hasonlóan - érző és bizonyos mértékű öntudattal rendelkező lények [15][16]. Ezért fokozódik az igény arra, hogy a vadak számának szabályozására a primitív, az állatok jogait semmibe vevő vadászat helyett emberséges módszereket használjanak. Hogy a tudomány, a vadgazdálkodás és a természetvédelem mennyire nem törődik az etikai kérdésekkel, az élethez való joggal, az egyértelműen látszik abból, hogy az itt felsorolt tanulmányok közül csak nagyon kevésben említették meg a vadállomány-szabályozás etikai vonatkozásait, a vadászat emberileg elfogadhatatlan voltát.
Ádám a paradicsomban - (még) békességben a vadakkal
Kutatások, hivatkozások
[1] Deer Friendly - www.deerfriendly.com
[2] Haley Andreozzi - More Harm Than Good: Why You Shouldn't Feed Deer
[12] L A Miller 1 , B E Johns, G J Killian - Immunocontraception of white-tailed deer with GnRH vaccine
[13] Agrárminisztérium Statisztikai Információ - Vadgazdálkodási statisztikai adatok 2012-2021
[14] Dr. Allen Rutberg - FACT SHEET: PZP IMMUNOCONTRACEPTION for DEER
[15] Evelyn Pluhar - Is there a morally relevant difference between human and animal nonpersons?
[16] FRANS DE WAAL - Elég okosak vagyunk, hogy értsük, milyen okosak az állatok?
Képek
- A fejléc képet Jamie McCaffrey készítette és tette szabadon felhasználhatóvá (CC-BY 2.0 licenc).
- Az "Ádám a paradicsomban szarvassal" kép megjelenítésének jogát a Getty Images International cégtől vásároltuk.